Levendulás-citromos keksz

.... amikor nem csak molyirtásra használjuk a levendulát.... 

Tisztában vagyok vele, hogy a levendula mint fűszer nagyon megosztja az embereket. Ha 10 évvel ezelőtt kérdeztek volna engem, akkor én is azt mondom: kösz, nem...... de ma már, pontosabban 2 éve nem így gondolom. Akkor kóstoltam először levendulás ételt, és valami megváltozott bennem. Nem állítom, hogy töményen, és mindig, minden ételhez jól passzol, de főleg édességekben igen. És ezt határozottan állítom. Egyébként úgy 7-8 évvel ezelőtt a TV-ben láttam Jamie Olivernél, hogy az egyik desszerthez levendulát használt, így nem mondhatom, hogy annyira új keletű volt amikor Andi bejelentette, hogy elkészíti ezt a sütit. Szerencsére van saját levendulánk, -nem is kevés- így abból dolgoztunk. Bőven maradt így is még a bokrokon, ezért akár szappant is tudunk készíteni levendulából. Apropó szappan, azaz tisztálkodás. Szintén kb. 5-6 éve történt, hogy az egyik neves mosó-és öblítő gyártó Ausztriában/Németországban piacra dobta a levendula illatú öblítőjét. Mivel én mindig ugrottam az újdonságokra, így eladásra hoztam 1-2 kartonnal, és meglepő módon pikk-pakk eladtam. Aztán egyre többet kellett hoznom, annyira kelendő volt az a termék. Nyilván ebben az is közre játszik a mai napig, hogy a levendula reneszánszát éli, mindegy, hogy milyen formában.
De vissza a recepthez, pontosabban a sütihez.
Maga a süti meghatározó fűszere a levendula, de kellett mellé valami, ami kissé tompítja, kiegészít annak meghatározó ízét, illatát, és ez nem volt más, mint a citrom. Szerintem tökéletes kombó a kettő együtt, ezt okvetlenül ajánlom ha elkészíted.
Ez a süti amolyan tea mellé való süti, vagy éppen elalvás előtt jól jön, mivel megkönnyíti azt. Ezt konkrétan megtapasztaltam szombaton délután a tóparton napozás közben.....

Hozzávalók: kb. 25 db-hoz

- 15 dkg liszt

- 10 dkg hideg vaj

- 5 dkg cukor

- fél tk. sütőpor

- 1 db tojás

- 1-1,5 ek. levendulavirág

- 1 csomag vaníliás cukor

- 1 citrom reszelt héja, felének a leve

- 1 csipet só

Elkészítése:

A sütőporral elkevert lisztbe a hideg vajat egy almareszelőn belereszeljük ( így nagyon könnyű eldolgozni ) majd elmorzsoljuk. A kétféle cukrot összekeverjük a levendulával, a reszelt citrom héjjal és a fél citrom levével. A liszthez adjuk a cukros keveréket és a tojást és jól összedolgozzuk a tésztát. Hűtőbe tesszük fél órára pihentetni, én egy egész éjszakát pihentettem, sőt akár fagyasztóban is tárolhatjuk. Majd lisztezett deszkán fél centire kinyújtjuk és formára szaggatjuk. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 12-15 percig sütjük.

Tipp:
Sűrű tejfölbe is mártogathatjuk, ezzel kissé tompíthatjuk a levendula ízét  

Meggyes-málnás túrótorta

.... és még mindig szeretem ezt a kombót... vagy triót..

Ugyanis idén trióra változott ez a recept. Mármint az eddigi túró-málna kombó egészült ki a meggyel. És ami még fontos: mindkét gyümölcs a kertből van.
Gyorsan leszögezem: Andi készítette, pontosabban sütötte ezt a tortát. Én csak fotóztam, és írtam a blogot. Azt gondolom, hogy jól van ez így, hogy én továbbra is a húsok, és egyéb "sós" szekciót viszem, Andi pedig az édességet képviseli.
Tegnap lent voltunk Tihanyban és Füreden, így nem terveztünk mára különösebb sütés-főzést. Viszont ma elromlott az idő, és így érdemes volt gondolkodni valami desszerten is. Volt a hűtőben túró, tojás és tejföl, a gyümölcs pedig szó szerint frissen várt minket a kertben, így egyértelmű volt, hogy egy túrótortát készít mindebből Andi. Amíg én a pörköltet készítettem, addig Andi a tortát, így lett kerek a mai ebéd. Nagyjából egyszerre készültünk el, ez már kérem a profizmus határát súrolja. Az más kérdés, hogy a tortából csak most tudtunk -este- kóstolni, mert nem árt neki, hogy pár órát a hűtőben pihen, de ez nem nagy tragédia. Amit külön szeretnék kiemelni, hogy a cukor a legminimálisabban jelenik meg ebben a receptben, így mondhatjuk azt is, hogy "egészséges(ebb)".
Egy biztos: nem szabad a túróval fukarkodni, és lehetőség szerint nem holmi "lájtos" túrót használni ehhez a recepthez, és a tejfölből is vegyük meg a 25%-os fajtát.... megéri..... az íze miatt. Aztán legfeljebb lemozogjuk, de az ízekkel nem szabad spórolni. És hát tudjuk jól, hogy az ízek a zsírban rejlenek. (Bocs Norbi)

Hozzávalók:  (18 cm-es tortaformához)

- 50 dkg túró

- 3 egész tojás

- 15 dkg cukor

- 35 g keményítő

- 2 dl tejföl

- kevés reszelt citromhéj

- fél rúd vanília kikapart magja

- 30 dkg gyümölcs ( málna, meggy)

Elkészítése:

Előmelegítjük a sütőt 160 fokra. Kibéleljük a tortaformát sütőpapírral, ki is vajazhatjuk. A gyümölcs kivételével az összes hozzávalót egy tálban botmixerrel pépesítjük, majd a formába öntjük. A közepére halmozzuk a gyümölcsöket. 40-50 percig sütjük, majd 180 fokon további 15 percet sütjük, míg szép aranybarna lesz. Pihentetés után lehet szép szeleteket vágni.

Tipp:
Túró helyett ricottát is használhatunk

Epres-citromos sajttorta

...csak nyelni kell.... ráadásul még epres is

Rám abszolút igaz, hogy szinte minden olyan sütit, vagy tortát szeretek, ami 99% krémből, és 1% tésztából áll..... Csak nyelni kelljen. Persze vannak kivételt képező sütik, mint pl. a zserbó, de alapjában a krémes sütiket részesítem előnybe.
Ez a mostani süti, vagy pontosabban sajttorta is ebbe a kategóriába tartozik. Manapság eléggé divatosak a sajttorták, hiszen nem túl bonyolult elkészíteni. Persze nem a 40 fokban, -hiszen sütni kell- de az elmúlt napokban pont az a kellemes 20-24 fok volt, amibe ez még bőven belefért. Épp mikor ezeket a sorokat írom, kellemesen friss a levegő, így ha valakinek épp ma támadna kedve elkészíteni ezt a sütit, szerintem ne habozzon, ráadásul még mindig eper dömping van. Bár az utóbbi napok záporos, zivataros időjárása valószínűleg lerövidíti az eperszezon hátralévő idejét, -és persze az árát megemeli- én azt mondom most kell venni epret.
Azt sem állítom, hogy kalóriaszegény lenne ez a süti, de hát valamit valamiét. Tudomásul kell venni, hogy a jó ízek a zsírokban rejlenek. Egy zsírdús tejföl, mascarpone köszönő viszonyban sincsen a 'lájtos' társaival. A húsoknál is alapvetően egy tarja sokkal szaftosabb, ízletes, mint mondjuk egy karaj.
De vissza a sütihez. A mascarpone zsírosságát kellően ellensúlyozza a citrom, illetve az eper frissessége, így talán nem érezhetjük annyira nehéznek. Ahol lehet spórolni, az a cukor mennyisége. Mi nem szeretjük, ha valami nagyon "gej", édes, szerintem a kevesebb néha több, ebben az esetben hatványozottan igaz. De ahány száj, annyi szokás...
Abszolút egy hétvégi menü részébe beilleszthető, utána egy ház limonádé, szörp, vagy egy rozé fröccs, és kerek lesz a világ. Legalábbis gasztronómiailag.

Hozzávalók egy 18 cm-es tortaformához:

Az alaphoz:

- 20 dkg darált háztartási keksz

- 10 dkg puha vaj

- 1 ek. cukor

- 2-3 ek. víz

- ízlés szerint csipet fahéj

A krémhez:

- 25 dkg natúr krémsajt

- 1 kis pohár 20%-os tejföl ( 140 gr. )

- 7,5 dkg cukor

- 3 egész tojás

- 1,5 dkg étkezési keményítő

- fél citrom héja és leve

- 10 dkg eper + a díszítéshez

Elkészítés:

Az alap hozzávalóit elmorzsoljuk, egy csatos tortaformát kibélelünk sütőpapírral, majd a morzsát a forma alján egyenletesen elsímítjuk. 180 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt megsütjük, majd kivesszük és langyosra hűtjük.
A krémhez a krémsajtot, a tejfölt, a cukrot, a tojásokat, a keményítőt, a citrom reszelt héját és levét alaposan elkeverjük, de nem habosítjuk. A megsült alapra öntjük, majd beledobáljuk a darabokra vágott epret. Először 170 fokon 20-25 percig sütjük, majd 150 fokon kb. 40 percig, míg "remegős lesz". Szeletelés előtt néhány órát, de akár egy éjszakát hűtőben pihentetjük. Tálaláskor friss eperrel díszítjük.

Tipp:
Érdemes más, fanyar gyümölccsel is elkészíteni, hiszen most jön a málna, egres, ribizli szezon is. 

Báránykaraj rozmaringos rakott krumplival

... most tényleg egy megosztó alapanyagot hoztam....

Valljuk meg, hogy mi, magyarok nem igazán szoktunk bárányt ennyi, pláne nem júniusban. Húsvétkor még csak-csak előfordul néhány család asztalán, de máskor nem igazán. Lényegében az íze, az illata, azaz maga a bárányhús az ami nem "bejövős" nekünk, magyaroknak. És ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor nekem sem. De. Én olyan gasztrobloggernek tartom magam, aki szeret nem túl hagyományos alapanyagokkal, ízekkel próbálkozni, megosztani a "világgal" a tapasztaltakat, és reményeim szerint felkelteni az érdeklődést egy adott étel iránt.
Jelen esetben a báránykaraj úgy jött képbe nálam, hogy az egyik multi frissen hirdette tálcás kiszerelésben a báránykarajt, és mivel ez eddig még nem dolgoztam ilyen alapanyaggal, ráadásul nem is kóstoltam, egyértelmű volt: ez egyfajta kihívás lesz. Azt eddig is tudtam, hogy a bárány egyik legjobb barátja a rozmaring. Szerencsés helyzetben vagyok mert 2 hatalmas bokor is van a kertben ebből a fűszernövényből. Szeretem a rozmaringot, amibe lehet, használom is. Mivel a bárány nem igényli a túlzott fűszerezést, ezért ezt szem előtt tartva a jó öreg -frissen tekert- borsot, illetve friss, zsengének hitt fokhagymát hívtam segítségére a rozmaringnak. Régebben azt tapasztaltam, hogy az új fokhagyma nem olyan intenzív mint a régi, hát most erre ráfaragtam. Eléggé intenzív volt. Ami nem baj, csak akkor kevesebbet használtam volna a pácoláshoz. Apropó pácolás. Szerintem a bárány meghálálja, sőt igényli a pácolást. Minimum egy éjszakára érdemes pácolni a húst, ez részben gyengíti az erős bárány ízt, illetve illatot, másrészt a fűszerek kellően megtudják dolgozni a húst.. Mint minden ilyen esetben, úgy most is felhívom a figyelmet arra, hogy a pácoláskor sót nem szabad használni. A sónak nedvesség elvonó hatása van, ezért kivonná a hús értékes nedvét.
A rozmaring másik jó barátja a krumpli. Körbenéztem a spejzban és találtam egy darab, kb. 30 dkg-os sárga (sütnivaló) krumplit. Ebből nagy lakomát nem tudok készíteni, így elkezdtem gondolkodni, és végül arra jutottam, hogy egy szuflé formába vékonyan felszelve belerakom, friss aprított rozmaringgal és sóval ízesítem, végül zsírdús tejben elkevert tojással -amit frissen reszelt szerecsendióval ízesítettem- felöntöm, és egyfajta francia rakott krumplit készítek.
Mindent egybevetve kb. 1,5 óra alatt elkészültem ezzel az étellel, és egy ízében nem túl szokványos húst, és egy lágy, krémes rakott krumplit vettem ki a sütőből a sütés végére.

Hozzávalók 2 személyre

- 4 db báránykaraj

- 30 dkg sütnivaló krumpli

- kb. 3 ág friss rozmaring

- kb. 1,5 dl zsíros tej (vagy tejszín)

- 1 tojás

- só

- bors

- szerecsendió

- 3 gerezd fokhagyma

- vaj


Elkészítése 

A báránykaraj szeleteket alaposan dörzsöljük be frissen őrölt borssal. Ezután a húsokat kevés olajjal dörzsöljük be. Egy sütőzacskóba tegyük be a húsokat, majd 1-2 ág friss rozmaringot, és pár gerezd fokhagymát is tegyünk bele a zacskóba. Alaposan masszírozzuk be a húsokba a rozmaring és a fokhagyma gerezdeket, végül zárjuk le a zacskót, és legalább egy éjszakán át pácoljuk hűtőben. Sütés előtt legalább 1 órával vegyük ki a húsokat a hűtőből, hogy felmelegedjenek. Az előmelegített 180 fokos sütőbe tegyük be sütőzacskóstól együtt a húsokat, majd 10 perc elteltével vegyük le a hőmérsékletet 140 fokra. Ezen a hőfokon süssük kb. 40 percig a húsokat. Onnan tudjuk, hogy jó a hús, ha az ujjunkkal megnyomjuk a húst, és az "visszarúg". Ez azt jelenti, hogy közepesen átsült. Ha valaki teljesen átsütve szeretné, akkor süsse addig, amíg a hús benyomásra az már nem ruganyos. Köretnek a vékony szeletekre vágott krumplit egy kivajazott, morzsázott szuflé formába rétegezzük, majd a tejben elkevert tojással -amit aprított rozmaringgal, sóval és kevés reszelt szerecsendióval fűszerezünk- felöntjük végül a krumpli tetejére darabolt vajdarabkákkal együtt a 180 fokos sütőben kb. 35-40 perc alatt megsütjük. Tálaláskor a húst megsózzuk, és a krumplival tálaljuk.

Tipp:
A bárány pácolásakor kevés reszelt citromot is használhatunk